Soknemzetiségű múlt, legendák, hagyományok – történetek, amelyeket otthon elolvashatsz, vagy útközben meghallgathatsz.
SoknemzetiségűA bánsági svábok története: a 18. századi betelepüléstől, az „ulmi skatulyáktól” és a mocsarak helyén felépített falvaktól a búcsú (Kirchweih) ünnepén át a szovjetunióbeli és a bărăgani deportálásig, majd addig, hogy a Ceaușescu-rendszertől német márkáért váltották ki őket.
TörténelemJohnny Weissmüller, a későbbi Tarzan 1904-ben született a Temesvár melletti Szabadfalun. A gyermekbénulástól hat olimpiai éremig és az úszásban felállított 67 világcsúcsig, majd a hollywoodi dicsőségig – a külvárosi srác története, akiből a dzsungel ura lett.
TörténelemEsszé a rádióról mint propagandafegyverről – a két világháború közötti Bánságban fogható Radio Berlintől a Szabad Európa Rádió kommunizmus alatti felszabadító szerepéig –, és arról, milyen árat fizettek azok, akik az igazságot választották.
TörténelemAndreas Gebhardt szakálházai inas története, aki 1908-ban világgá ment, Philadelphiában hajót lopott, 1911-ben pedig Timor szigetének királya lett – mesébe illő bánsági sors, amely Jules Verne tollára kívánkozik.
TörténelemA bánsági Óteleken a falubeliek történeteiből emelt téglafal idézi fel a vasfüggönyt – az életet a kommunizmusban, a Szabad Európa Rádiót, a szerb televíziót, a kishatárforgalmat és a szökést a határon át –, mindezt a szabadság emlékműveként elbeszélve.
TörténelemAz 1857-ben megnyitott zsombolyai állomás a Bánság kapuja volt Európa felé – erre járt az Orient expressz, királyok és királynék utaztak át rajta. A kommunizmus idején szökési ponttá vált Jugoszlávia felé: a vakmerők itt mindent kockára tettek, hogy áttörjék a vasfüggönyt.
LegendákKét különleges sorsú nő a Temes megyei szerb határ mellől: San Marco hercegné, született Nacu grófnő, aki a nagykomlósi kúriát emelte, és a kunszőllősi Ana Cumpănaș, a „vörös ruhás nő”, aki szenzációt keltett az amerikai gengszterek körében.
